Az els� fejezet tesztk�rd�sei:

1. Kinek a nev�hez f�z�dik a demogr�fia tudom�nya?

a, John Locke

b, John Graunt

c, Adam Smith

d, Giddens

2. Kinek a nev�hez f�z�dik a politikatudom�ny?

a, John Locke

b, Adam Smith

c, John Graunt

d, Giddens

3. A szociol�gia …

a, az erk�lcsi rendszerek tudom�nya.

b, a politika tudom�nya.

c, a t�rsadalom tudom�nya.

d, lelki jelens�gekkel foglakoz� tudom�ny.

4. A szociol�gia m�dszere …

a, az egyedi esetek felder�t�s�re helyezi a hangs�lyt.

b, dedukt�v jelleg�.

c, legink�bb a k�zgazdas�gtan elm�let�hez hasonl�t.

d, tapasztalati adatgy�jt�ssel �s ezek elemz�s�vel foglakozik.

5. Miben rejlik a szociol�gia emberk�pe?

a, Az ember tev�kenys�g�ben a t�rsadalomhoz igyekszik alkalmazkodni.

b, A szociol�gi�ban j�rtas ember jobban meg�rti azt a t�rsadalmat, amelyben �l.

c, A szociol�gia seg�ts�g�vel a konkr�t t�rsadalmi probl�m�k megoldhat�k, jav�that�k

d, Szerepe van a t�rsadalmi folyamatok, v�ltoz�sok el�rejelz�s�ben, ez�ltal bizonyos momentumok tervezhet�ek.

6. Tegye a megfelel� sorrendbe a szociol�giai kutat�sok f�zisait!

3, k�ls� helysz�nen v�gzett megfigyel�s

4, adatok feldolgoz�sa

1 el�k�sz�t� szakasz

5, adatok elemz�se

2  a vizsg�land� program kialak�t�sa

7. Melyik nem illik a sorba? A szociol�giai kutat�sok el�k�sz�t� szakasz�ban a k�vetkez� elemek tartoznak:

a, a t�ma kiv�laszt�sa

b, hipot�zisek

c, a kutat�s t�pus�nak meghat�roz�sa

d, mintav�tel m�dszereinek meghat�roz�sa

8. Mikor haszn�ljuk a probl�mamegfogalmaz� kutat�sokat?

a, Amikor a pontos m�r�s el�felt�tele az, hogy a feladatot r�szekre, �s egys�gekre bontsuk.

b, Amikor a kutat� szabja meg a k�s�rlethez sz�ks�ges t�nyez�k alkalmaz�s�t.

c, Amikor nem tudunk pontosat a v�ltoz�k el�fordul�s�nak felt�teleir�l �s k�r�lm�nyeir�l.

d, Amikor a tudom�nyos kutat�munka nem �ltal�nos igazs�gokat tartalmaz.

9. A le�r� jelleg� vizsg�latok c�lja:

a, egy vagy t�bb f�gg� v�ltoz� pontos m�r�se.

b, a kutat�si szf�ra min�l sz�lesebb k�r� kiterjeszt�se.

c, a k�dol�si utas�t�s megszerkeszt�se.

d, valamely jelens�g helyes konceptualiz�l�sa.

10. Mi jellemzi a kartot�krendszerb�l t�rt�n� kiv�laszt�st?

a, Valamilyen id�ben lej�tsz�d� folyamatot akarunk megfigyelni.

b, M�rce seg�ts�g�vel, beoszt�s alapj�n t�rt�nik.

c, Annyi elemet vesz�nk ki, amennyi a mint�hoz sz�ks�ges.

d, Alapesete a t�rk�p seg�ts�g�vel t�rt�n� kiv�laszt�s.

11. Mikor haszn�ljuk a r�tegzett kiv�laszt�st?

a, Ha a kiv�laszt�s egys�gei f�ldrajzilag, ter�letileg adottak.

b, Ha a vizsg�latot t�bb f�zisban akarjuk elv�gezni.

c, Ha valamilyen id�ben lej�tsz� folyamatot akarunk megfigyelni.

d, Ha az alapsokas�g nem homog�n.

12. Mi jellemzi a v�letlen sz�mok t�bl�zat�t?

a, A t�bl�zatb�l annyi megfelel� sz�mjegy� sz�mot emel�nk ki, ah�ny elemb�l �ll a minta.

b, A t�bl�zatb�l annyi elemet vesz�nk ki, amennyi a mint�hoz sz�ks�ges.

c, M�rce seg�ts�g�vel, beoszt�s alapj�n t�rt�nik.

d, Az alapsokas�g strukt�r�ja alapj�n szerkeszti meg a reprezentat�v minta kereteit.

13. Mi jellemzi a struktur�lt k�rd��vet?

a, Sok inform�ci�hoz jutunk a seg�ts�g�vel.

b, A megk�rdezett maga fogalmazza meg a v�laszokat.

c, A k�rd��ven v�laszlehet�s�gek szerepelnek.

d, A k�rd�seket mindig abban a sorrendben kell feltenni, ahogy a k�rd��ven szerepel.

14. Az interj�-k�rdez�s alkalmaz�s�val szerezhet�nk csak inform�ci�t a megk�rdezett …

a, nev�r�l.

b, c�m�r�l.

c, telefonsz�m�r�l.

d, �rz�s�r�l.

15. A k�vetkez� �ll�t�sok k�z�l melyik hamis? A k�rd��vek k�rd�sei a “k�rd��vben bet�lt�tt funkci�juk szerint” lehetnek:

a, eml�keztet�.

b, bevezet�.

c, sz�r�.

d, ir�ny�t� k�rd�sek.

16. A m�dusz:

a, A sz�msorban a leggyakrabban el�fordul� �rt�k.

b, A n�vekv� vagy cs�kken� sorba rendezett sz�msor k�z�ps� �rt�ke.

c, A sz�r�sn�gyzet n�gyzetgy�ke.

d, A sz�msor �rt�keinek �sszead�sa.

Igaz vagy hamis,

1. Szociol�giai kutat�snak nevezz�k a t�rsadalmi probl�m�k tanulm�nyoz�s�t, amely kiindul�si anyagok �sszegy�jt�s�re �s feldolgoz�s�nak technik�ira t�maszkodik.

2. A szociol�giai kutat�sok el�k�sz�t� szakasz�ba tartozik: a vizsg�lat id�pontj�nak meg�llap�t�sa.

3. A felder�t� c�l� kutat�sokat legink�bb akkor alkalmazzuk, ha a szociol�gia elm�letei t�ls�gosan k�l�nlegesek �s saj�tosak.

4. A magyar�z� jelleg� vizsg�latok logik�ja legink�bb a laborat�riumi k�s�rlethez hasonl�t.

5. A szociol�gia az eg�sz t�rsadalom, tov�bb� a t�rsadalmon bel�li alakulatok, csoportok �s int�zm�nyek fejl�d�s�nek �s m�k�d�s�nek t�rv�nyszer�s�geivel foglalkoz� tudom�ny.

6. A t�rsadalomtudom�nyok a term�szet, a t�rsadalom �s a gondolkod�s leg�ltal�nosabb t�rv�nyeit kutat� – filoz�fia – tudom�ny�b�l indultak ki.

7. A demogr�fia a n�pesed�s sz�mszer�en megragadhat� adatait (megoszl�s�t, �sszet�tel�t, v�ltoz�s�t) elemz� tudom�ny.

8. A demogr�fia tudom�nya John Locke nev�hez f�z�dik, aki a londoni hal�loz�si adatokat vizsg�lta.

9. A XVII. sz�zadban alakult ki a szoci�lpszichol�gia.

10. A szociol�gia az egyedi esem�nyek felder�t�s�re helyezi a hangs�lyt.

11. A szociol�gia alapvet� szeml�lete: az ember �let�nek minden jellemz�j�t er�sen meghat�rozza a t�rsadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete.

12. Az ember a t�rsadalmi norm�khoz igyekszik alkalmazkodni, mely norm�k m�g�tt �rt�kek �llnak. Ez a szociol�gia emberk�pe.

13. Az interj� sor�n minden esetben r�gz�teni kell a megk�rdezett adatait.

14. A k�rd��vben a k�rd�sek sorrendje tetsz�legesen megv�ltoztathat�.

15. A megk�rdezett alanynak a k�rd��v minden k�rd�s�t r�szletesen meg kell magyar�zni.

16. A nem struktur�lt k�rd��v azt jelenti, hogy a megk�rdezett szem�ly maga fogalmazza meg a v�lasz�t, �s nincsenek el�re meghat�rozott v�laszlehet�s�gek.

17. A k�rd��vek k�rd�sei jelleg�k szerint lehetnek: sz�beli- �s �r�sbeli k�rd�sek.

18. A nomin�lis szint azt fejezi ki, hogy k�t vagy t�bb k�l�nb�z� t�pusr�l van sz�.

19. Az intervallumszint legfontosabb jellemz�je, hogy nemcsak az intervallum m�r�si szint jellemz�it ismerj�k, hanem a z�rus szintnek is van �rtelme.

20. A m�dusz a n�vekv� vagy cs�kken� sorba rendezett sz�msor k�z�ps� �rt�ke.

21. A sorsol�s jelent�se, hogy annyi elemet vesz�nk ki, amennyi a mint�hoz sz�ks�ges.

22. A r�tegzett kiv�laszt�s t�bb f�zisban t�rt�nik. Ezen kiv�laszt�shoz sz�ks�ges egy olyan lista, amely hi�nytalanul tartalmazza az alapsokas�got.

23. A ter�leti kiv�laszt�s l�nyeg�t tekintve a l�pcs�zetes kiv�laszt�s v�ltozata, de azt �rtj�k alatta, hogy a kiv�laszt�s egys�gei f�ldrajzilag, ter�letileg adottak.

24. A r�tegzett kiv�laszt�st leggyakrabban a l�pcs�zetes kiv�laszt�s els� l�pcs�jek�nt haszn�ljuk, ritk�bban a kiv�laszt�s utols� fokozat�ban.

25. A l�pcs�zetes kiv�laszt�s az alapsokas�g strukt�r�ja alapj�n szerkeszti meg a reprezentat�v minta kereteit, ezut�n igyekszik megtal�lni az odaill� ism�rv-kobin�ci�knak megfelel� szem�lyeket.

26. Az interj� �s a k�rd��v az egy�n sz�beli besz�mol�ja, �gy ezek r�v�n csak olyan ism�rvhez juthatunk, amelyr�l az egy�n k�pes �s hajland� besz�molni.

Keresse meg a megfelel� p�rj�t!

1. Oszt�lyozza a k�vetkez� k�rd�st�pusokat!

a, jelleg�k szerint                                          2. direkt

b, t�rgyuk szerint                                           3. v�lem�nyk�rd�sek

c, a k�rd�sek c�lja szerint                            4. eredm�nyk�rd�sek

d, a k�rd��vben foglalt hely�k szerint           1. bevezet�

2. Melyik m�r�si szintre legjellemz�bbek a k�vetkez� p�ld�k?

a, A megk�rdezett eg�szs�gi

�llapot�ra vonatkoz� k�rd�sek.                                             4. Ordin�lis szint

b, A Celsius h�m�rs�kleti sk�la.                                          2. Intervallum szint

c, Szem�lyes j�vedelem.                                                      3. Nomin�lis

d, Alkoholos m�jzsugorod�s okozta hal�lesetek sz�ma.   1. Ar�nym�r� szint szint